A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Újvidéken, 2010. augusztus 28.-ai tanácskozásán megfogalmazott javaslatok.
Hiányoljuk a konkrét intézkedéseket, a határidőket és a felelős személyek megnevezését, valamint azt, hogy kinek tartoznak felelősséggel egy ilyen nagy horderejű stratégiai tervezet megvalósításért. A konkrétumok terén a legsürgetőbb lett volna az idei tanévre tervezett intézkedések felsorolása.
Az iskolabusz alkalmazásával kapcsolatban a helyi igényekhez kell alkalmazni a működést. Az a téveszme uralkodik, hogy előnyössé teszi a gyermek érvényesülését a szerb nyelven való tanulás. Így a szülők önkéntesen adják fel a magyar oktatást az iskoláinkban. Helyben kell megszervezni a megoldást. Nem szabad megengednünk, hogy 15 létszámos osztályokban kelljen gondolkodnunk. Ismeretes, hogy 5 szerb gyerekkel is jóváhagyják a tagozat megnyitását.
Nem csak a busz a gond. Újvidéken annak ellenére, hogy a buszközlekedés megfelel az igényeknek, sok magyar szülő nem hajlandó a gyermekét a távolabbi iskolába íratni. Mi több, gyakran a magyar szakos tanár is szerb osztályba íratja gyermekét. A szülők rendszeres tájékoztatását kell bevezetni az óvodában, iskolában, magyar pedagógus, pszichológus segítségével.
Az intenzív beiratkozási kampányt egész Vajdaságra ki kell terjeszteni.
Az MNT-nek és a VMSZ-nek szorgalmaznia kell az egyházi iskolák megalakításának engedélyezését. Az egyházi iskolák erősítenék megmaradási törekvéseinket. Fontos lenne – dévai tapasztalat – a szegény sorsú gyerekeket befogadni pl. egy kollégiumi rendszerbe. A jelenlegi SOS faluban, szociális gyermekintézményekben a magyar gyermekek elfelejtik az anyanyelvüket. Ki kell harcolni egyházi vagy civil szervezeti magyar árvaházak létesítésének lehetőségét. Ezzel párhuzamosan támogatni kell a lurkóházak hálózatának kiépítését Vajdaság szerte.
A törvény a gyermek identitásának megőrzését mondja ki. Ismeretes, hogy az állam az otthonok bezárását, és a gyermekek családokba való kihelyezését szorgalmazza. Ugyanakkor nem hivatalosan, nem bevallottan felhívják a szülők figyelmét arra, hogy a gyermeket szerb tagozatra kell íratni. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni.
Anyaországi támogatás
MNT: Az anyaországi támogatást csak azoknak utaltatnák, akik magyarul tanulnak, az általános- és középiskolai első osztály magyar tannyelvű tagozataira iratkozók egyszeri nagyobb segélyt kapnának (200-300 euró összegben)
VMPE: A Szülőföldön Magyarul program indításakor csak olyan tanuló részesülhetett támogatásban, aki magyar tagozatra iratkozott, vagy ha a helységben nem működött magyar nyelvű oktatás és ezért kényszerült szerb tagozatra iratkozni. Amennyiben a magyar tagozat léte mellett mégis szerb tagozatra iratkozott, akkor nem jogosult a támogatásra. Időközben ez a gyakorlat némely helyen változott. Például Nagybecskereken, ahol a Sonja Marinkovic Általános Iskolában van magyar és szerb tagozat, a szerb tagozatra iratkozott tanulók is részesülnek a támogatásban, amennyiben anyanyelvápolásra járnak. Vissza kell állítani az eredeti rendelkezés érvényesülését, szigorúbban kell ellenőrizni a kedvezményezettek névsorát.
Nem kellene feltételül szabni, hogy az MNT választói névjegyzékén való szereplés feltétele legyen a támogatásnak. Ez csak abban az esetben lenne jó, ha a névjegyzék az itteni szervezetek és pártok konszenzusos döntése alapján alakulna ki. A mostani formában egypárti érdeket szolgálna ki.
MNT: „- A támogatásban csak a magyar tagozatra járó általános és középiskolás tanulók részesüljenek, ezzel minimalizáljuk annak esélyét, hogy a támogatás arra ösztönözze a szülőket, hogy gyermeküket ne anyanyelven oktassák.”
Ez csak abban az esetben eredményes, ha más biztosítottuk mindenkinek az anyanyelvű oktatás lehetőségét.
Középiskolák
MNT: tovább kell növelni a négyéves szakok számát a háromévesek kárára, valamint ahol valós igény mutatkozik, magyarul is indítani kell új oktatási profilokat.
VMPE: A középiskolákban a munkalehetőség ismeretében kell magyar tannyelvű profilokat nyitni. Fontos a piacorientáltság. Vannak szakok, amelyeket nem lehet magyarul elvégezni. Pl. nincs magyar nyelvű szakácsképzés.
Hiába nyitunk népszerű szakokat a középiskolákban, ha nincs meg hozzá a megfelelő szakoktató. Megnyitásához hosszú távú stratégia, projekt kell, melyet ki kell terjeszteni egész Vajdaságra. Ha nyílnak is osztályok a szórványban, sajnos nem nagyon reklámozzák őket. Gyakran az utolsó pillanatban derül ki, hogy lesz-e osztály, ám ekkor már késő.
Biztos alapokra kell helyezni a középiskolai oktatást. Magyarkanizsán 9-10 gyerek jelentkezett egy újonnan megnyíló magyar tannyelvű középiskolai szakmára. A tanulókat elutasították, más iskolákba küldték. Végül a gyerekek nem tudtak oda iratkozni, ahova felvették őket. Az állandó bizonytalanság a gond. A szerb oktatáspolitika célja a vegyes tannyelvű intézet leépítése. Biztosítani kell a magyar középiskolai oktatás anyagi hátterét.
Felsőoktatás
MNT: Cél a vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének a növelése
Növelni kell a főiskolát és egyetemet végző magyar fiatalok abszolút számát, de főleg arányát a vajdasági magyarságon belül - az érettségizettek közül legalább 800-900 felsőoktatási intézménybe iratkozzon, aránytalanul sok magyar fiatal tanul főiskolákon, a magyar fiatalok körében kétszer népszerűbbek a főiskolák, mint a szerb fiatalok körében. Az MNT stratégiai célja, hogy a megcélzott időszak végére megkétszerezzék az első tanévre érettségi után (először) beiratkozó magyar hallgatók számát az újvidéki egyetem különböző karain, a jelenlegi körülbelül 350-400-ról 700-750-re, úgy hogy jelentősen ne csökkenjen a főiskolákra beiratkozó magyar fiatalok száma. Terv: a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar bővítése - kétszakos tanárképzés, informatika, újságírás, a Műszaki szakfőiskola egyetemi szintű oktatást nyújtó intézménnyé váljék.
A felsőfokú tanulmányok első évében a tantárgyak döntő többségét, vagy mindet a hallgató magyar nyelven hallgathassa, és magyarul vizsgázhasson. A második évtől kezdve érdemes lenne szerbül és magyarul is oktatni a magyar csoportokban, az utolsó tanéven pedig már a tantárgyak többségét is lehetne szerbül, sőt esetenként angolul is oktatni, illetve vizsgáztatni. Létre kell hozni magyar szaknyelvi lektorátusokat.
Az európai normák szerint 500-600 000 lakossággal rendelkező területen kell megszervezni egy önálló egyetemet.
VMPE: Álláspontunk szerint az Újvidéki Egyetemen (amely a magyar lakosság adóiból is épült és működik) a létező magyar nyelvű oktatást meg kell őrizni, ki kell bővíteni létszámkorlátozás nélküli magyar csoportok formájában. Szorgalmazni kell, hogy a működő szakokon magyar csoportok induljanak be. Ki kell harcolni, amit lehet és nem szabad lemondani a már létezőről. Az észak-bácskai magyar egyetem csírája a Szegedi TE kihelyezett tagozata lehetne, és az Újvidéki Egyetemmel párhuzamosan működhetne. Miután megfelelő számú és képzettségű tanárt nevelne ki, önállósulna az egyetem. Ez volt a gyakorlat a többi kárpát-medencei régióban is (Erdélyben, Kárpátalján stb.)
Ott kell önálló egyetemet alapítani, ahol szükség van rá. Ami az európai normát illeti, a szám bizonytalannak tűnik, hiszen nem mindegy az 500 000 vagy 600 000-es lélekszám. Kárpátalján 150 000 magyar él, mégis van önálló magyar felsőoktatási intézmény. Svájcban a lakosság 1%-át kitevő rétorománoknak is van egyeteme. Megjegyzendő, hogy a dél-tiroli német fiatalok egy része államközi szerződések révén, az olasz állam pénzén Ausztriában (az Innsbrucki Egyetemen) tanul német nyelven, hazatértük után mégis megállják a helyüket olaszországi munkahelyeken. Az egykori Bolyai Egyetemen diplomát szerzett szakemberek is megállták a helyüket a romániai munkahelyeken. Ott kell egyetemet nyitni, ahol van rá igény.
A szerb nyelvet nem az egyetemen, hanem a közoktatásban kell elsajátítani. Saját tapasztalatom: ha a diák két évig magyarul tanul minden tantárgyat és azután vált nyelvet, még nem biztosíték arra, hogy addig megtanul szerbül. Előfordulhat, hogy nagy nehézséggel vagy egyáltalán nem tud levizsgázni, de most már nem az első éven, hanem a harmadikon. (A román oktatási rendszerben ezt tapasztaltam a saját bőrömön. Én már eleve tudtam románul, de székelyföldi kollégáim nem.) Javaslatunk: magyarul tanulni végig. A szerb szaknyelvre kellene létrehozni lektorátusokat, szaknyelvi vizsgát javasolunk bevezetni.
A tanári pályára készülő hallgatóktól elsősorban a magyar nyelv helyes ismeretét kellene megkövetelni, mert ezek amúgy is magyar iskolákban tanítanának. A versenyszférában elhelyezkedő diákok számára pedig a magas szintű angol nyelvtudás megszerzését is lehetővé kellene tenni,
Jelenleg sokkal inkább annak veszélye áll fenn, hogy a szerb környezetben tanuló fiatalok asszimilálódnak, nyelvet váltanak. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok, szerbül tanuló magyar diák egyáltalán nem ismeri a magyar szaknyelvet, mi több, egy idő után az anyanyelvét sem használja helyesen. A szerb egyetemet végzett magyar szakemberek sokszor képtelenek egy magyar nyelvű tanulmány elkészítésére.
Kollégiumok
MNT: régiók szerint kijelölt „szakosodott” középiskolai központok működtetésének alapfeltétele a diákkollégiumok létrehozása, a férőhelyek számának erőteljes növelése – megkétszerezése a településeken. Ennek azonban meg kell teremteni a jelenleg nem létező, pénzügyi, jogi szervezeti hátterét egyaránt.
Az Európa Kollégium megépítése folyamatban van, a tervek szerint 350 férőhelyes lesz. Növelni kell a szabadkai Diákotthon férőhelyeinek számát. A nagybecskereki Miasszonyunk Kollégium és Emmausz Kollégium be kell, hogy kerüljön az államilag támogatott középiskolai diákotthonok kategóriájába.
VMPE: Az Európa Kollégium nem magyar kollégium lesz, de magyarok is kaphatnak elhelyezést benne. Létezik az Apáczai Diákotthon is (72 egyetemista) és a Bonaventurianum ferences-rendi kollégium (16 egyetemista) is Újvidéken. Az állami támogatást ezekre is ki kell terjeszteni.
Pedagógus-továbbképzések
MNT: A kisebbségi nyelvű tanári továbbképzések hitelesítése a Vajdasági Pedagógiai Intézethez tartozik. A továbbképzési programok rendszerbe állítása a nemrégiben minisztériumi jóváhagyással alakult magyarkanizsai regionális pedagógus-továbbképző központ feladata.
VMPE Kérni kell a magyarországi és romániai pedagógus-továbbképzések szerbiai elismerését.
Ösztöndíj Alap
MNT: Létre kellene hozni Ösztöndíj Alapot, össze kellene hangolni a jelenleg már működő, egyetemistáknak szánt támogatási formákkal. Az Alapot nemzeti jelentőségű intézménnyé nyilvánítaná a Magyar Kormány 2011-től.
VMPE: A pártirányultság miatt nem ajánljuk, hogy meghatározóan az MNT kezelje, mert ez újabb eszközzé válik a pártklientúra kiépítése terén.
Gyakorlati feladatok
MNT:
- Tájékoztatási kampány, sajtó, előadások, röplapok, látogatások, tájékoztató füzet, Magyarországi továbbtanulás, oklevél-honosítási támogatás rendszeresítése, Magyar oktatási stratégiai tanács (MOST) megalakítása, Szakbizottságok, konzultatív testületek felállítása a törvényes hatáskörök érvényesítésére, a stratégiaelemek részletes kidolgozása, a célok, elvárások, programok ismertetése, körzetvezetőkkel, önkormányzati oktatási megbízottakkal, oktatási intézményvezetőkkel, magyar iskolák tantestületeivel, PR terv kidolgozása és folyamatos megvalósítása.
VMPE: Önállóan szervezett, vajdasági magyar oktatási rendszer kialakítására van szükség. A stratégia erről nem tesz említést.
Nincs adatbázisunk, kataszterünk, melynek révén tisztán, pontosan áttekinthetnénk az MNT munkásságát, és hatáskörét. Fel kell mérni a pedagógusok és tanulók számát.
A politikai túlsúly az oktatásban is érezhető. Csak VMSZ tagok lehetnek iskolaigazgatók, gyakran az állások elnyerésénél is a párttagság döntő, a magyarországi támogatások a VMSZ-en keresztül folynak be. Óriási pénzekről van szó, melyeknek nem is vagyunk tudatában.
Ki kell alakítanunk egy olyan rendszert, melyhez mindenki saját lehetősége szerint járul hozzá. A lakosság részéről is nagy a felelőtlenség. Pl. a szülők nem fizetik be a havi 100 dinárt a Bánáti Iskola Alapba, pedig a magyar szülő gyermekének 35 euró értékű dinárért szállást, nevelést, ételt, internetet, stb. biztosít a nagybecskereki és muzslyai kollégium. A kérdés az, hogy akarjuk-e magyar szellemben nevelni a gyermekünket.
Az EU-nak minden tagországot illetően fontos érdeke, hogy ne legyen ott állandó feszültséggóc. Ha úgy lesz csend, hogy a vajdasági magyarság belenyugszik a jelenlegi jogfosztott helyzetébe, senki sem fog jogokat követelni helyette. Amennyiben a magyar nemzeti közösség hosszabb időn át legitim módon kimutatja, hogy a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan számára, és kellő kitartásról tesz bizonyságot, az állandó problémaforrás zavarni fogja a nemzetközi közösséget és a szerb politikai vezetést, és belátják hogy a megoldáshoz vezető út nem a jogok megtagadása, hanem a jogok megadása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése