2011. május 31., kedd

Anyanyelv-ápolási szemle







A VMPE keretében működő anyanyelvápoló csoportok évente bemutatják egész évi munkájuk keresztmetszetét a Szórakoztató Szóra Késztető Anyanyelvápolási Szemlén. Idén május 28-án tizenhetedszer találkoztak 13 csoport képviselői Újvidéken, a Nikola Tesla Általános Iskolában. Az óvodásoktól a középiskolásokig jelen voltak az anyanyelvápolók Erzsébetlakról, Nagybecskerekről, Bókáról, Nezsényből, Ürményházáról, Módosról, Homokrévről, Tamásfalváról, Magyarittabéről, Maradékról, Nemesmiliticsről és Csonoplyáról.
A program rendkívül sokszínű volt: hallottunk artikulációs gyakorlatokat, szófacsarókat, nyelvgyötrőket, sorolókat és felelgetőket, versösszeállításokat, néprajzi jellegű érdekességeket, láttunk gyermekjátékokat stb.
Az anyanyelv-ápolási órákra járó gyerekek nagy része nem jár magyar iskolába. Közülük vannak olyanok, akik otthon magyarul beszélnek, de vannak olyanok is, akik csak az órákon találkoznak a magyar nyelvvel. Így hát a tipikus hibák is a szerb nyelv intenzív hatásából fakadnak. Mégis megállapíthatjuk, hogy évről-évre nő a Szemle színvonala. Ez a foglalkozást vezetők áldozatos munkájának is köszönhető.    
                                                                                 


                                                                                              Viola Lujza








2011. május 30., hétfő

A VMPE olvasási versenyt hirdet





FELHÍVÁS



Gion Nándor Olvasási Verseny 2011/12

Gion Nándor Irodalmi Tábor 2012




A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete olvasási versenyt hirdet az általános iskolák felsős tanulói számára.

A verseny célja: a diákok olvasásra való ösztönzése, és a tanulók szövegértő olvasásának fejlesztése, minél nagyobb való bekapcsolása a versenybe, hogy minél többen vegyenek könyvet a kezükbe, vagy kapjanak kedvet arra, hogy az Internet segítségével éljenek az elektronikus könyvtár nyújtotta lehetőséggel. Mivel a versenyző nemcsak saját sikeréért „küzd”, hanem főleg a csapat eredménye érdekében igyekszik jól teljesíteni, a versenynek közösségépítő szerepe is van. Cél továbbá az olyan tanulókat is sikerélményhez juttatni, akik szeretik az irodalmat, és szívesen olvasnak, de pl. nyelvi versenyen vagy fogalmazási pályázaton, szavalóversenyeken stb. nem vesznek részt.

A verseny résztvevői 3 fős csoportokat alakítanak. A csoport tagjai megbeszélik, hogy ki melyik könyvet olvassa el az adott listán szereplő könyvek közül. Egy-egy tanulónak egy év alatt a házi olvasmányokon kívül legkevesebb három művet el kell olvasnia, de minél többet olvas el, annál jobb.

A verseny lebonyolításához szükség van a magyartanárok (osztályfőnökök, tanítók, könyvtárosok, szülők) közreműködésére. Részletes tájékoztatót, kidolgozott tesztlapokat küldünk minden benevező iskolának.

Az iskolai „selejtezőn” minden csoport egyforma kérdéseket tartalmazó tesztlapokat kap, és a versenyzők egy-egy csoporton belül közösen oldják meg a feladatokat. Amelyik csoport a legtöbb pontot gyűjti össze, meghívást nyer a Gion Nándorról elnevezett irodalmi táborba, melyet a nyári szünidőben szervezünk Újvidéken, az Apáczai Diákotthonban.



Az olvasandó művek listája az V-VI. osztályosok számára:



Móra Ferenc: Rab ember fiai

Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Gion Nándor: Postarablók

Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók

Eric Knight: Lassie hazatér

Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai

Erich Kastner: A két Lotti

Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve



Elolvasandó művek a VII-VIII. osztályosok számára:



Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza

Cooper: Vadölő

Jack London: A vadon szava

Hamingway: Az öreg halász és a tenger

Gerald Durell: Családom és egyéb állatfajták

Sue Townsend: A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója



A díjazott csapatok tanárai könyvjutalomban részesülnek.



Jelentkezni lehet a következő címen: 

VMPE, 21000 Újvidék, Ćirpanov utca 54.

Tel./fax: 021 400 268, e-mail: vmpe@panline.net


2011. május 29., vasárnap

A választói névjegyzéken szereplés többet ér a tanulmányi eredménynél





A választói névjegyzéken való szereplés döntő lehet a vajdasági magyar egyetemi hallgatók  ösztöndíjának elnyerésében. Erre lehet a legtöbb pontot kapni. Kérdésem: a magyarországi adófizetők pénzéből miért kell a VMSZ klientúráját építeni? A magyar adófizető egyezik-e ezzel?  Ezt soha nem fogjuk megtudni.


2011. április 05.-én a pontozásról így nyilatkozik az MNT:
http://www.mnt.org.rs/1-Aktualis/88-MNT-ules-120-150-euros-osztondij-a-magyar-hallgatoknak

A pályázatok a következő pontrendszer alapján kerülnek elbírálásra és rangsorolásra:

1. — hiányszak egyetemi szintű képzés esetén: 10 pont

— az óvóképző, a tanítóképző, a színművészeti, az építészeti, a közgazdasági és a magyar nyelv és irodalom szakok kivételével minden egyéb szak hiányszaknak minősül

2. — magyar nyelvű felsőfokú képzés: 3 pont

3. — a hallgatónak a középiskolai tanulmányok során szerzett év végi tanulmányi eredményei átlagának szorzata 3-as szorzóval

4. — szülők iskolai végzettsége: 2 pont

részletezve:

— legalább az egyik szülő általános iskolai vagy kisebb végzettségű: 2

— legalább az egyik szülő középfokú végzettségű: 1,5

— legalább az egyik szülő felsőfokú végzettségű: 1

(amennyiben a szülők végzettsége eltérő a pontozás a magasabb végzettségi szint alapján történik)

5. — a magyar választói névjegyzéken való szereplés, kiskorúak esetében feliratkozási szándéknyilatkozat: 25 pont

6. — a pályázat kiírásának évében való érettségi: 14 pont

7. — a pályázat kiírásának évében elvégzett hároméves középiskola: 10 pont

8. — a pályázat kiírásának évében való egyetemi felvétel, államilag támogatott hallgatói helyre: 25 pont

9. — a pályázat kiírásának évében való főiskolai felvétel, államilag támogatott hallgatói helyre: 10 pont

10. — magyar nyelven szerzett középfokú végzettség, a tanuló lakóhelyétől eltérő önkormányzat területén: 10 pont

11.  — magyar nyelven szerzett középfokú végzettség, a tanuló lakóhelyével azonos önkormányzat területén: 5 pont

Az ösztöndíjra való jogosultságot a legtöbb pontot elérő pályázó szerzi meg, a kiosztható ösztöndíjak függvényében.
     2011. április 05.


Április 16-ig változott a helyzet. Most már a felvételi vizsga eredményéért járó pontok számát az előzőhöz képest több, mint felére csökkentik, legtöbb pontot a választói névjegyzéki szereplésért lehet kapni.




Lengyel László nyilatkozata:
2011. április 16. Magyar szó


25 pontot kapnak a magyar választói névjegyzéken szereplők. Miért jár ennyi pont ezért?
– A Magyar Nemzeti Tanács adja az ösztöndíjat, és a magyar választói névjegyzék alapján került az MNT is kiválasztásra. Tehát ez alapkövetelmény volt. Nem szerettük volna viszont azt, hogy csak azok kapjanak ösztöndíjat, akik a magyar választói névjegyzéken szerepelnek, mert például vegyes házasságból születettek esetében nem biztos, hogy a pályázó a magyar választói névjegyzéken szerepel, de ettől függetlenül még kaphat ösztöndíjat. Ezért úgy gondoltuk, hogy ez legyen pontozási alap, ami mindenképpen meghatározó pontszámot ad, de ne legyen alapkövetelmény, feltétel, vagyis ne zárja ki azokat, akik nem szerepelnek a névjegyzéken. Nem mondhatja tehát senki, hogy azért nem kapott ösztöndíjat, mert nem szerepel a névjegyzéken. Egyébként ez nem csak most került nyilvánosságra, hiszen a tavaly elfogadott oktatásfejlesztési stratégiában is az áll, hogy mindenképpen figyelembe vesszük és fontosnak tartjuk a magyar választói névjegyzéken való szereplést, ugyanúgy, ahogy az egyetemi szintű képzést is.
Néhány példa:
– egyetemi szintű hiányszak: 10 pont
– magyar nyelvű felsőfokú képzés: 3 pont
– a szülők iskolai végzettsége: 1, 1,5 és 2 pont
– a pályázat kiírásának évében való érettségi: 14 pont
– a pályázat évében elvégzett hároméves középiskola: 10 pont
– a pályázat kiírásának évében való egyetemi felvétel államilag támogatott hallgatói helyre: 10 pont
– magyar nyelven szerzett középfokú végzettség a tanuló lakhelyétől eltérő önkormányzat területén: 10 pont
– a magyar választói névjegyzéken való szereplés: 25 pont

2011. május 28., szombat

Csak a kivételezettek





Az MNT Oktatási stratégiája kapcsán a VMPE az ösztöndíjakkal kapcsolatban a következőt javasolta:


"A pártirányultság miatt nem ajánljuk, hogy meghatározóan az MNT kezelje az ösztöndíjalapot, mert ez újabb eszközzé válik a pártklientúra kiépítése terén."


Sajnos, amitől tartottunk, bekövetkezett. 






Egyetértek a VMDK által megfogalmazott pontokkal.





1. Az említett szabályzat az ösztöndíjak odaítélését a Nemzeti Tanácsokhoz szükséges külön választói névjegyzéken való szerepléshez köti. Követve ezt a gondolkodási módot, akkor azt lehet mondani, hogy az MNT számára csak azok számítanak magyaroknak, akik szerepelnek a névjegyzéken. Az ilyen követelményrendszer alapján eleve kizárják azokat az egyéneket, akik vegyes házasságból származnak, de magyar tannyelvű iskolába jártak/járnak, csak az identitás vállalásukat még nem nyilvánították ki abban a formában, ahogyan azt az MNT kéri tőlük, azaz, hogy fel legyenek jelentkezve a névjegyzékre. Valamint, az ösztöndíj programból kizárták azokat is, akik elvi vagy más okokból nem íratkoztak fel a névjegyzékre. A VMDK álláspontja szerint minden gyerekért meg kell küzdeni, és azoknak is lehetőséget kell adni a magyar nemzethez való tartozáshoz, akik vegyes házasságokból származnak, illetve nem íratkoztak fel a névjegyzékre. Tehát, nem arról van szó, hogy a szerbeket vagy a romákat akarjuk ösztöndíjazni, hanem azokat a magyarokat is, akik a magyarságukat életükkel, tetteikkel vállalták, illetve magyar tannyelvű iskolába jártak/ járnak. Véleményünket erősíti a Szülőföldön magyarul program kiírása, amely csak azt követeli a jelentkezőktől, hogy tanulmányaikat magyar nyelven végezzék. Még a magyar állampolgárság igénylésénél is a nyelvtudás az egyik fő követelmény. Számunkra ez nemzeti alapon való megkülönböztetés, mert különbséget tesznek a magyar és magyar között.

2. Az MNT elnöke nyilatkozatában elhallgatta a legsúlyosabb hátrányos megkülönböztetést előirányzó rendelkezést, amely az ösztöndíjak odaítéléséről szóló szabályzat 5. pontjában található. Ugyanis az aki feljelentkezett a névjegyzékre, 25 pontot kap az elbírálásnál, míg a tanulmányi eredményért legfeljebb 15 pontot kaphat! A kiskorúaknak egy szándéknyiltkozatban kell kijelenteniük, hogy a 18–ik életévük betöltését követően fel fognak íratkozni a névjegzyékre. Ez a kiskorúak manipulálására ad lehetőséget. A Nemzeti Tanácsokról szóló törvény és a külön választási névjegyzék vezetését és gondozását előírányzó szabályzat pontosan megfogalmazza azokat a feltételeket, amelyek alapján történhet a névjegyzékre való feljelentkezés. A törvény 38. szakasza alapján a Nemzeti Tanácsok megválasztásának szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos valamennyi teendőt a Kisebbségügyi Minisztérium és a választási szervek látják el, a törvénnyel összhangban. Ez azt jelenti, hogy senki másnak nincsen joga belefogni adatok gyűjtésébe, névjegyzék kialakításába, illetve más nyilvántartási célokra gyűjteni vagy felhasználni a névjegyzéki adatokat. Ezeket az adatokat csak a Nemzeti Tanácsok megválasztására lehet felhasználni. Magyarán, a névjegyzékre feliratkozók adatait más célokra nem szabad felhasználni. Még egy ösztöndíj programra sem.

3. A névjegyzéken való szereplést csak azzal a végzéssel lehet bizonyítani, amit a feljelentkezés után állítanak ki az illetékes hatóságok. Ezeknek az adatoknak a felhasználása és összegyűjtése a törvény szerint tilos. Az ösztöndíj program álltal összegyűjtött végzések lehetőseget adnak egy újabb adatbázis kidolgozására, amit a későbbiekben választási célokra lehet felhasználni. Erre már volt példa, amit a köztársasági adatvédelmi biztos is megerősített. Ezért van égető szükség az államilag létrehozott és gondozott, külön választási névjegyzékre.

4. A MNT elnökének magánegyetemi tanárként tisztában kell lennie azzal, hogy a szerbiai diszkrimináció ellenes törvény (Zakon o zabrani diskriminacije) 19. szakasza értelmében nem lehet különbséget tenni az állami alapítású és a magánegyetemek hallgatói között. Értékeljük a véleményét, de a törvény mást ír elő.

5. A pontozási rendszer tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján az ösztöndíjra jelentkezőket hátrányos megkülönbeztetés érheti a szülők végzettsége miatt. Az elbírálás során a jelentkezők pontokat kapnak a szülők iskolai végzettsége szerint. Az a jelentkező, akinek a szülei általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, 2 pontot kap, míg a középiskolai végzettség után 1,5 pontot, valamint az egyetemi végzettség 1 pontot von maga után. Az ösztöndíj odaítélése során talán a diákok eredményeit kelleni értékelni, nem pedig a szülők végzettségét.

6. Külön aggodalomra ad okot az a tény is, hogy a végső sorrend meghatározását a közigazgatás vezetője (aki egyben a MNT elnöke is) önállóan dönti el, és az is, hogy a jelentkezőknek nincsen joguk fellebezni, tehát a döntés végleges.

7. Végezetül, a diszkrimináció elleni törvény 22. szakasza előírja, hogy a gyermekek, illetve kiskorúak egyenlő jogokkal rendelkeznek a társadalomban, és nem különböztethetőek meg hátrányosan, semmilyen módon. 

2011. május 22., vasárnap

XV. Kőketánc énekes népi gyermekjáték és néptánc vetélkedő





Szombaton, május 21-én az óbecsei Petőfi Kultúrkör színpadán 1500 népviseletbe öltözött alsó és felső tagozatos gyerek mutatott be énekes népi gyermekjátékokat (óvodások, alsósok), néptáncokat, szólótáncokat, népszokásokat. A 30 helységből érkezett 59 csoport műsorát 9 szólótánc és 8 népi játék és 42 néptánc alkotta. 
A becsei Szerda András népzenész, a budapesti Lázár Katalin népzenekutató (MTA Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa) és Taba Csaba budapesti táncpedagógusból álló bíráló bizottság véleménye szerint a gyermekek produkciói az énekes népi gyermekjáték és a néptánc oktatása terén történt előrelépést bizonyítják. A felkészítő pedagógusok, néptánc oktatók megszívlelték a tavalyi vetélkedőn elhangzott tanácsokat. Például, a nyékincai (szerémségi) Csicsóka táncegyüttest idén szakember készítette fel és bronzérmet nyertek. Rajtuk kívül Szerémségből még a Mitrovicai táncegyüttes lépett fel. E területről már maga a vetélkedőre való jelentkezés is eredménynek számít, ismerve a körülményeket. A szerémségi falvak beolvadása olyan mértékű, hogy a magyar gyermekek csak az anyanyelv-ápolási órákon beszélnek magyarul, az iskolákban nincs magyar tagozat. Érdekessége az idei rendezvénynek az is, hogy megjelentek a táncszínház produkciók, azaz a dramatizált koreográfiák is.
A főszervező Szabó Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete népzenei szakosztályának vezetője és Ritz Róbert, a Petőfi Kultúrkör elnöke újra bebizonyította, hogy ilyen nagy számú résztvevő esetében is kitűnően helytállnak a szervezésben.
Az idei Kőketánc támogatói: Bethlen Gábor Alap, Budapest, NEFMI, Budapest, Nemzeti Közösségi Titkárság, Újvidék, Dánielprint Nyomda, Újvidék, Transforma Print doo, Temerin, Letti Pékség, Óbecse.
               






Szabó Gabriella főszervező
                                                     

                                     














A zsüri:  Taba Csaba, Lázár Katalin, Szerda András




                         

2011. május 13., péntek

Per a Suliszínház Fesztiválon



Tárgyalóteremben vagyunk, a bíróságon. Farkas beperelte Piroskát. Milyen bűncselekményt követett el Piroska a védett állat, a farkas ellen? Mivel érvelt Piroska és Nagymama? Kinek van igaza? – ezt a nézők, az esküdtszék dönti el. A Sulifeszt 11 éve alatt első alkalommal történt meg, hogy anyanyelv-ápolási csoport gyermekszínjátszói vitték el a pálmát. A Farkas és Piroska című előadás magyaittabéi kisszínészei nyerték el a legjobb előadásért járó elismerést, ráadásul két szereplő is a legjobbak közé került: a bírónő szerepét játszó a nyolcadikos Buka Boglárka és a farkas: a hetedikes Petes Valentina. A darab szerzője Tasnádi István, rendező Petes Erzsébet.

A legjobb rendezésért és koreográfiáért járó díjat a kispiaci Október 10. Általános Iskola színjátszói nyerték el. Rendezőjük, Kávai Bózsó Ildikó hetedikes és nyolcadikos tanítványai Weöres Sándor és a kínai Meng Hao-zsan, Matsuo Bushó, Yamoguchi Sodó, stb. haikuit adták elő, miközben hangszereket szólaltattak meg. Fehér szalaggal kötötték össze, jelölték meg a kört és az abból formált alakzatokat, végül léggömböket durrogtattak. A fekete trikóba öltözött gyerekek előadása talán inkább a felnőtt nézőknek szólt, mély gondolati tartalommal. Ebben a minőségben a gyermekek csaknem tökéletest alkottak. 

A horgosiak ezúttal is jelen voltak a döntőn, a Pöttömszínpad Lázár Ervin: a kislány, aki mindenkit szeretett című darabját adta elő. A legjobb jelmezért és a szép magyar beszédért díjazták őket. Rendezőjük: Kiss-Iván Anna.

A nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola és Petőfi ME gyermekszínjátszó csoportja Takarics Róbert: Napfogyatkozás című előadása a korszerű témaválasztásért és ennek megfogalmazásáért kapott díjat. Az előadást Prókin Eleonóra rendezte. A hatodikos Kovács Ernő a kamasz fiú alakításáért a legjobb fiúszereplőnek járó elismerést nyerte el. 

A magyarittabéi kisszínészek és a gálán részt vett minden többi csoportból négy szereplő velencei nyaralást nyert.
 



 

2011. május 8., vasárnap

26. Szólj, síp, szólj! - Népzenétől volt hangos ismét az újvidéki Duna park környéke



Május 7-én, szombaton tartották az Újvidéki Rádió M stúdiójában a 26. Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőt, amelyet ezúttal is a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és az Újvidéki Rádió szervezett. Közel 250 fellépő általános iskolás és óvodás mutatkozott be a Fábri Ivánovics Tünde, Fábri Géza és Borsi Ferenc összetételű zsűrinek. Idén három elődöntőt is szerveztek Adán, Szenttamáson és Törökbecsén. A 66 bejelentett műsorszám közül 44-nek az előadói jutottak be a döntőbe, amely ezáltal ismét igen magas színvonalú lett, mivel tényleg csak a legjobbak utazhattak Újvidékre. Minden év tavaszán a vetélkedő napján gyermekzsivajtól, énekhangtól, hangszeres muzsikától hangos az Újvidéki Rádió és környéke, hiszen minden talpalatnyi helyen valaki beénekel, hangszert hangol, gyakorol a fellépés előtt. Bodor Anikó, nagy népzenetudósunk amíg csak egészsége engedte, minden alkalommal ott volt a vetélkedőn, élvezte a legkisebbek szárnypróbálgatásait, gondosan ügyelve arra, hogy véleményével, tanácsaival segítse őket és felkészítőiket egyaránt. Mindig arról álmodott, hogy a színpadról lekerülve is érezzük igazán magunkénak népdalainkat, elsősorban saját vidékünk népzenei hagyatékát. Második éve kell Anikó nélkül megtartanunk a vetélkedőt, hiszen betegsége miatt már egy évvel ezelőtt sem tudott velünk együtt ünnepelni, idén meg már az égiek karából örült hallván a gyermekek, tanítványai által tovább élő zenei anyanyelvünket. A 26. népzenei vetélkedő is erőt, bizalmat adott nekünk, felnőtteknek, hiszen a legfiatalabb generáció ugyanolyan lelkesen készült, gyakorolt és mutatta be tudását, mint negyed évszázaddal ezelőtt tették ezt az őket felkészítők közül is sokan. A tiszta forrásból tehát van még mit kimernünk, csak arra kell ügyelnünk, hogy a valódi értékek útjáról ne térjünk le. Ezúttal is köszönet és elismerés illeti mindazokat, akik készültek a vetélkedőre, a felkészítőket, a szülőket, akik segítik, támogatják gyermekeiket. A döntőt követő eredményhirdetés kellemes színfoltja volt a Fábri Géza és Fábri Ivánovics Tünde által előadott kórógyi lakodalmas, valamint a csókai népdalkórus feledhetetlen, erőteljes éneke. 

Szabó Gabriella


http://www.vajma.info/cikk/kultura/6353/26-Szolj--sip--szolj-Nepzenetol-volt-hangos-ismet-az-ujvideki-Duna-park-kornyeke.html


















26. Szólj, síp, szólj! - Népzenétől volt hangos ismét az újvidéki Duna park környéke

2011. május 7., szombat

XI. Vajdasági Suliszínház Fesztivál bánáti elődöntője

 - Piroska és a farkas perének esküdtszéke a nézőtéri gyereksereg volt -





Május 6-án Nezsényben a művelődési házban telt nézőtér előtt léptek fel a Vajdasági magyar Pedagógusok Egyesületének anyanyelv-ápolási csoportjai színdarabjaikkal.
A 11. Sulifeszt szervezője, Lukács Attila és a száz bánáti gyerek életet lehelt a csipkerózsika-álmát alvó művelődési ház poros nagytermébe. Tíz előadást láthattunk, valamennyi igazolta az anyanyelv-ápolási oktatók, tanítók, tanárok lelkes munkáját. Az idei előadások mindegyike a tavalyi színvonallal szemben előrelépést jelent. A Nagybecskereki Oktatási Központ és a magyarittabéi kis színészek két-két előadással léptek fel.  Utóbbiak Farkas és Piroska előadását ítélte legjobbnak a Jódal Rózsa, a Tényi Edit és Nagy Margit alkotta bíráló bizottság.
„Időtlen idők óta tart a lejárató kampány, melyben a szürkefarkasok ősi és rendkívül barátságos fajtáját egyesek megpróbálják vérengző fenevadként feltüntetni. Magam is súlyos előítéletek áldozata vagyok.” – panaszolta a farkas a bírónak, aki Piroska és a nagymama érveit is meghallgatva  az esküdtszéket – a közönséget kérdezte döntéséről. Az esküdtek (a gyerekek) egyöntetűen a farkas bűnösségére szavaztak. Ám a bírói ítélet kihirdetése előtt a farkas megfenyegette a bírót, aki félelmében Piroskát és a nagymamát vagyonelkobzásra ítélte. Már-már azt hittük, győz az erőszak, vesztesként kerül ki az igazság, amikor végül minden jóra fordult. Végig nevettük a Petes Erzsébet rendezte előadást, a kitűnő, pergő játékot. A másik ittabéi előadást (Grimm: A farkas és a hét kis kecske) a legjobb jelmezért díjazták.
A legjobb rendezésért, a Nagybecskereki Oktatási Központ Lukács Gabriella rendezte Mátyás Király lustája című előadása nyert díjat, a szép, kifejező beszédért is ők vitték el a pálmát Karinthy Frigyes: Együgyű monológ a kutyaszívről című monológukkal.
Az ürményházi ötödikes Szokola-Simon Lénárd a legjobb kisszínésznek járó díjat érdemelte ki a Viola Lujza rendezte Mátyás király és az igazmondó juhász mesejáték juhászának szerepéért. A tamásfalviak Grimm: a békakirály darabját Szarka Edit rendezte, ők a jó színészi összjátékért és a zeneválasztásért vihettek haza díjat.  A házigazda nezsényi gyerekek a Lukács Attila rendezte Petkó Jenő szerzőtől származó, Egyszervani komédiák című vásári komédiát játszották, az aktuális témafelvetésért díjazták őket. A legjobb díszletért Molnár Urbán Éva bókai tanítványai nyertek díjat, A nagymama barátfüléje című előadásuk cáfolta azt a feltevést, amely szerint egy ennyire elszórványosodott faluban már nem lehet eredményt felmutatni, felesleges foglalkozni a gyerekekkel. A módosiakat Monić Lídia és Lukács Attila készítette fel, A répa című jelenetet mutatták be, a homokréviek a Májusi virágokkal a tavaszt hozták a nézőtérre Szirák Katalin rendezésében. 
A győztes darab részt vesz a május 12-ei Suliszínház-gálán, a  legjobb anyanyelvápoló gyerekek pedig nyáron Velencén nyaralhatnak. A gyerekek könyvjutalomban részesültek és a Jó Pajtás hetilap jóvoltából a folyóirat egy-egy példányát kapták ajándékba.












nm

2011. május 3., kedd

Az anyaság nemcsak biológiai fogalom, hanem lelki minőség is.





Isten elhatározta, hogy megteremti az édesanyát. Már egy hete bajlódott vele, amikor megjelent egy angyal és így szólt: Ezzel vesztegettél el egy egész hetet?
- Igen. De olvastad-e a megrendelőlapot? Mosható legyen, de ne plasztik anyagból. 180 alkatrészből álljon és mindegyik cserélhető legyen, kávéból és az előző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyítson, és legalább hat pár keze legyen.

Az angyal hallgatta, és hitetlenkedve rázta a fejét:

- Hat pár?

- Nem a kezek megteremtése a nehéz - mondta az Isten -, hanem az a három pár szem, amellyel egy anyának rendelkeznie kell.

- Olyan sok?

A Jóisten bólintott. - Az egyik pár azért kell neki, hogy csukott ajtón keresztül is megláthassa, hogy mi történik, amikor bekiált: Mit csináltok? és azt a választ hallja, hogy semmit. Egy másik szempárra a fej hátsó részén azért, hogy észrevegye, amit nem kell látnia. A harmadikra pedig azért, hogy mikor gyermeke valami rosszat tett, szemeivel közölhesse: "Mindent tudok és éppen ezért melletted vagyok."

- Uram - szólt az angyal, enyhén megérintve a karját -, ma már eleget dolgoztál, térj nyugovóra, holnap is lesz nap.

- Sajnos nem tehetem - szólt az Úr -, már majdnem befejeztem. Elkészült egy édesanya, aki magától meggyógyul, ha beteg, aki tud hat ember számára ebédet készíteni egy fél kiló darált húsból.



Az angyal kíváncsian körberepdesi a minta-anyát és sóhajtva megjegyzi: - Túl gyöngéd.

- De mindennek ellen tud állni. Neked halvány fogalmad sincs, mit tud egy édesanya elviselni - szólt az Úr.

- Tud gondolkodni?

- Nemcsak, hogy gondolkodni tud, hanem annyira ügyesen használja az értelmét, hogy még a kompromisszumra is képes - állította az Úr.



Akkor az angyal közelebb hajolt a modell-anyához és az egyik ujját végighúzta az arcán.

- Itt van valami, ami fölösleges - szólt az angyal.

- Nem fölösleges ott semmi - szólt az Úr -, az egy könnycsepp.

- Hát az meg mire jó?

- Azzal lehet kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget.

- Te lángész vagy! - kiáltott fel az angyal

Finom melankóliával válaszolt az Úr: - Megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem!



Burno Ferrero (1943-2006)