Magyar Fiatalokért díjat kaptam. Köszönöm Hoffmann Rózsa szép méltatását.
Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány Díjátadó Ünnepsége - 2009. december 16
Megyesi Csilla köszönti a jelenlévőket és bemutatja Magyar fiatalok határok nélkül alapítvány eddigi tevékenységét.
Érdeklődéssel hallgattuk, a számunkra teljesen új információkat a Magyar Ifjúsági Találkozókról.
Beszámolt arról is, hogy Évente ingyenes megrendezik , egy hetes táborukat, a Magyar Ifjúsági Találkozót, a Kárpát-medence valamely pontján. Itt a fiatalok erõsíthetik nemzeti identitásukat, ápolhatják kultúrájukat és anyanyelvüket.
Eddig öt Magyar Ifjúsági Sok diák figyelmét felkeltette a táborok helyszíne, Ópusztaszer, Magyarország Tugár völgye, Felvidék Illyefalva, Erdély Zobnatica, Vajdaság Felsõremete, Kárpátalja Kopács, Horvátország. Az érdeklődés felkeltése olyan jól sikerült, hogy sokan arról beszéltek a konferencia végén, hogy ők is szeretnének eljutni ezekre a helyekre.
Sok diák most hallott először arról, hogy nemcsak az elszakított területeken, hanem Brazíliától kezdve az Egyesült Államokon és Ausztrálián keresztül és Európa legtöbb országában élnek magyarok és még a harmadik generáció is megszeretné tartani a magyarságát, nemzeti identitását.
Sajnos a legtöbb diák most hallotta először azt a szót, hogy nemzeti öntudat. Jó lenne, ha erről nemcsak díjátadó ünnepségeken hallanánk, hanem a történelem órán vagy osztályfőnöki órán is. Az is jó lenne, ha osztálykirándulások nem csak Magyarország területén lennének, hanem a diákok többsége eljuthatna az elszakított területekre is.
A díjátadó ünnepség keretében hallhattunk két előadást. Prof. Dr. Romsics Ignác akadémikus előadása a Trianon előzményeiről szólt. Ismertette velünk az összes eseményt, ami Trianonhoz vezetett. Romsics Ignác különböző képek és térképek kivetítésével illusztrálta az ország helyzetének változásairól. A második előadást prof. Dr. Szakály Sándor egyetemi tanár tartotta a diákoknak Trianon következményeiről. A tanár úr szintén térképekkel illusztrálta a megtörtént változásokat, hogy hány magyar ember szakadt el és hány települést csatoltak el Magyarországtól. Az beszámolókat minden diák figyelemmel hallgatta.
Ezek után A Vágtázó Csodaszarvas Zenekar előadását hallgathatták a diákok. A zenekar régi magyar zenét játszottak, mind a diákok mind a tanárok érdeklődve fogatták.
A zenekar után ünnepélyesen átadták a Magyar Fiatalokért Díjat. Az Alapítvány Kuratóriuma, az Alapító okiratában megjelölt közös célok megvalósulásának érdekében, a kiemelkedõ tevékenységet felmutató természetes-, jogi-, és jogi személynek nem minõsülõ társaságok, szervezetek, személyek munkája elismerésének céljából Magyar Fiatalokért Díj-at alapított. A Kuratórium a Díjjal elismerni kívánja a nagyvilágban szétszóródott magyar fiatalságért tevékenyen részt vállalók munkáját. A díjakat Dr. Rétvári Bence képviselő úr adta át. Az ünnepségen 2008-as és 2009-es év díjazottja vették át díjaikat. A díjazottak Gaudi-Nagy Tamás, ügyvéd, Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezető igazgatója és (egyik) tulajdonosa, Nagy Margit, pedagógus és Lukácsy Szilamér, erdőcsinádi református lelkész volt. A díjazottakat Dr. Hoffmann Rózsa képviselő asszony méltatta. Méltatás után hozzánk diákokhoz is szólt, elmondta, hogy milyen fontos, hogy a magyar nemzet összetartozzon és, hogy mi fiatalok ebben milyen sokat tudunk segíteni, mert ez a feladat a jövőben ránk vár.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás, ügyvéd, Alapító tagja és tiszteletbeli elnöke (1998-2007 között elnök) a Magyar Csodaszarvas Egyesületnek, amely a Kárpát-medencében élő magyar közösség kulturális örökségének megóvásáért és fiataljaink nemzeti öntudatának megerősítéséért dolgozik.
Nagy Margit, pedagógus, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének alapítója és elnöke. Kezdeményezésére 2000-ben beindult az újvidéki Apáczai Diákotthon működése, amelyet az óta is többször bővítettek, jelenleg 72 egyetemistának biztosít kollégiumi ellátást.
Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezető igazgatója próbálja vonzóbbá tenni a fiatalok számára az iskolai munkát, tankönyvkiadói tevékenysége során pedig kifejezetten törekedett, hogy vonzó-csábító, tartalmilag is és vizuálisan is figyelemfelkeltő kiadványok jussanak a tanulóifjúság kezébe.
Lukácsy Szilamér erdőcsinádi református lelkész a Mezőségben, szórványban élő és a moldvai csángó gyerekek rendszeres táboroztatását szervezte meg feleségével továbbá pénzt gyűjtöttek a hátrányos helyzetű gyerekeknek.
Mindegyik díjazott megköszönte a díját és, hogy elismerik a munkásságát, amit végez.
Az ünnepség végén A Vágtázó Csodaszarva Zenekar eljátszott néhány dalt a diákok szórakoztatására és az ünnepség befejezése végett.
Mindenki nagyon örült, hogy részt vett ezen a díjátadón és ünnepségen. A résztvevők többsége diák volt, akik olyan információkkal távoztak a rendezvényről, hogy a jövőben lélekben és tettekben segíteni tudják majd a magyar nemzet összetartozását, nyelvünk, hagyományaink, értékeink megtartását legyen ez határon belül vagy határon kívül.
Soós Edit ma azt ajánlotta, hogy legyek tagja a Magyar Nemzeti Tanács most létrejövő civil szervezeti munkacsoportjának. Nagyon meglepett a felkérés, mert eddigi tapasztalataim ezt nem tartják indokoltnak. Nem fogadom el az ajánlatot.
Ennek oka a kisebbségi törvénnyel való egyet nem értésem, mivel csupán a szerb állam érdekét szolgálja, a kisebbségek számára nem biztosít autonóm jogokat. Mivel a VMSZ elfogadta, sőt üdvözli és végrehajtja, Magyarország is üdvözli, ezzel Szerbia a világ előtt eleget tett a kisebbségekkel kapcsolatos követelményeknek, tehát ezek után nem tudom, milyen alapon panaszkodhatunk jogfosztottságra. Most kellett volna Szerbiát rákényszeríteni arra, hogy nekünk megfelelő törvényt hozzon, amikor erre alkalom kínálkozott. Az MNT csupán javasolhat, még ha ez kötelezően történik is, és a javaslat nem döntés. A döntés továbbra is szerb kézben marad. Látható, hogy ha bejut egy, a miénkhez hasonló ország az EU-ba, mi történhet, ha előtte nem ad garanciát a kisebbségi jogok érvényesülésére, Szlovákia ennek élő példája.
Egyébként ez a nem legális időszak, amire a javaslatot tették (nyilván nem Edit találta ki), nem tudom, hova sorolható, mert már nem, de még nem a MNT. De nem ez a fő ok.
Ami a nemzetárulással való megbélyegzést és a magyarországi, kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazással való összehasonlítást illeti, csak egy bibliai idézettel válaszolhatok a pártvezérnek:
"Gyümölcseikről ismeritek meg őket." Máté 7.16
Meg kell nézni, hogy ki mit tett eddig a megmaradásunkért.
"...ha a búzaszem nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz." Jn.12.
MEGHÍVÓ
A
Magyar Asszonyok Érdekszövetsége
szeretettel meghívja Önt, kedves Családját és Barátait
Arany Búzaszem-díjátadó ünnepségére, amelyet
2009. november 26-án, csütörtökön 17 órai kezdettel
a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány székházának dísztermében
(1062 Budapest, Lendvay utca 28.)
tart.
A díjakat átadja:
Mádl Dalma asszony, a Katolikus Caritas jószolgálati nagykövete
Díjazottaink:
Csapó Emma hitoktató, akit Ékes Ilona országgyűlési képviselő méltat
és
Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, az újvidéki Apáczai Diákotthon igazgatónője, akit dr. Szabó Tibor, a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány kuratóriumának elnöke méltat
Arany Búzaszem-díj 2009 „Ha a búzaszem nem hal el egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” Ez a bibliai idézet a mottója a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége díjkiosztójának, amelyen második alkalommal adtuk át az Arany Búzaszem-díjat. A szervezetünk minden évben egy olyan magyarországi és egy határon túli nőnek, asszonynak ítélik oda a díjat, aki - a mai világra jellemző önzésen felülemelkedve - önfeláldozóan és példaadóan hozott áldozatot a közösségért, a nemzetért.
Az Arany Búzaszem-díj átadó ünnepségének programja
2009. november 26.
A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány székházának díszterme
Ünnepi köszöntő
Pirityiné Szabó Judit, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke
Händel: G dúr Szonáta II. tétel, Allegro
Előadja: Balogh Vera fuvolaművész barokk fuvolán és Várallyay Ágnes csembalon
Az Arany Búzaszem-díj 2009. évi magyarországi díjazottjának, Csapó Emma hitoktatónak méltatása
Elmondja: Ékes Ilona országgyűlési képviselő, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének alapító elnöke
Az Arany Búzaszem-díj 2009. évi határon túli díjazottjának, Nagy Margitnak, a Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesület elnökének, az újvidéki Apáczai Diákotthon igazgatónőjének méltatása
Elmondja. Dr. Szabó Tibor, a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány elnöke, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke
A díjakat átadja
Mádl Dalma asszony, a Magyar Katolikus Caritas jószolgálati nagykövete
Vivaldi: A moll Szonáta III. tétel, Largo.
Előadja: Szöllősy Vágó Janka fagott-művész barokk fagotton
Gábos Katalin és Gados Béla művészházaspár, a Bárka Színház színművészeinek irodalmi összeállítása:
Márai Sándor: Füves könyv - részletek
Reményik Sándor: Fáklya verem előtt
Arany János: Rendületlenül
Wass Albert: Virágtermés - Előhang
Reményik Sándor:Kegyelem
Eötvös József : A Karthausi - részlet -
Tóth Árpád: Isten oltó kése
Dsida Jenő: Templomablak
SZERETETHIMNUSZ: Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt első levele 13. rész
Zárszót mond
Pirityiné Szabó Judit, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke
Devienne: Trio fuvolára, fagottra és csembalóra, II. tétel
Előadja a Trio Rameau: Balogh Vera - barokk furulya, Szöllősy Vágó Janka - barokk fagott és Várallyay Ágnes – csembaló
***
Prityiné Szabó Judit, a Magyar Asszonyok Érdeszövetsége elnökének ünnepi köszöntője
Tisztelt Ünneplő Közönség!
Kedves Dalma Asszony!
Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége nevében köszönthetem Önöket második alkalommal megrendezésre kerülő díjátadó ünnepségünkön.
Öröm és megtiszteltetés, hogy körünkben köszönthetem rangos vendégeinket, és hogy velük együtt köszönthetjük mai estünk díjazottjait.
Kedves Vendégeink!
Vannak olyan dolgok életünkben, amelyek csendes, mindennapi csodaként kísérik végig hétköznapjainkat, mint például a jó levegő, a tiszta víz, az elektromos ára. Fontosságukra, pótolhatatlanságukra csak hiányuk döbbent rá. Ilyen csendes mindennapi csoda a tiszta meleg otthon, a gőzölgő étel, a jó illatú vasalt ruha, a soha nem fáradó figyelem, szeretet és gondoskodás valamint az a személy, aki ősi, örök asszonyi ösztönnel teremti meg ezt a mindennapi csodát.
Mindezeket hallván kinek ne jutna eszébe gyermekkorunk otthona, és édesanyánk, aki munkája után is fáradhatatlanul tesz-vesz, intézi és szervezi az egész család, de gyakran a szomszéd beteg néni, a bibliakör vagy a falu ügyes-bajos dolgait. Figyel és szeret, és mindig van ideje, hogy meghallgasson és a jóra, szépre és tisztára ösztönözzön.
S amikor mindezekre gondolunk, melyik nőtársunknak ne jutna eszébe az az életszakasz, amikor először találta magát szemben ezzel a feladattal és bizonyosodott meg róla, hogy ennek a mindennapi csodának a biztosítása tagadhatatlan kereszthordozás: saját vágyaink, elképzeléseink alakítása, szelektálása, sőt gyakran szélnek eresztése annak érdekében, hogy szűkebb és tágabb környezetünket szolgálhassuk.
A mai kor asszonyának élethelyzete sok szempontból hasonlít a „bibliai búzaszem” dilemmájára: élni jól berendezett kényelmes kis életünket, gyönyörködni önmagunkban és vagyontárgyainkban, vagy egyéni ambícióink egy részéről lemondva életünket a közös ügy szolgálatába állítani. Valljuk be őszintén, nem könnyű döntés.
De mi, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségében hisszük és valljuk, hogy az életnek igazi értelmet és értéket csak a szolgálat adhat, amellyel, mint ahogy Márai fogalmaz „az emberek ügye felé fordulunk. Ha megkíséreljük – feltűnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereket.”
Mint ahogy teszi ezt Dalma asszony is. Szolgáló szeretete, őszinte hite és az „emberek ügye felé fordulása” mindannyiunk számára példaértékű. Ezért is örülünk annak, hogy ma közöttünk van, és személyes példájával erősíti és segíti szervezetünket abban, hogy minél több asszonytársunkat bíztassunk a „búzaszemnyi bátorság” vállalására.
Szerencsére szép számmal vannak olyan hölgytársaink, akik minden gáncsoskodás ellenére – családjuk és hivatásuk mellett – a „búzaszemnyi bátorság” birtokában a közösségért is hajlandóak cselekedni. Teszik ezt még akkor is, ha kínnak-keservvel végzett munkájuk gyümölcsét gyakran mások szakítják le, hogy közösségi szerepvállalásaikból, hitükből, nemzeti hovatartozásukból gúnyt űznek, hogy tevékenységükért – nem ritkán – irigykedés, rágalom vagy üldöztetés a bérük. Pedig – ha jól belegondolunk – mennyivel szegényebbek, lennénk ezen áldozatos tettek nélkül.
A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége azért alapította meg az Arany Búzaszem-díjat, hogy méltányolja azt az áldásos tevékenységet, amelyet díjazott nőtársaink szűkebb és tágabb környezetükért, nemzetünkért tettek és kárpótolja azt a társadalmi mellőzöttséget, amelyet éppen ezen munkálkodásuk miatt kellett elszenvedniük. A magyar közösségért végzett áldozatos asszonyi szerepvállalás elismerésének díját azzal a szándékkal adományozzuk, hogy vigye tovább a Biblia üzenetét: a megújuló, sokasodó életnek, a munka örömének, és a másokért való áldozatvállalás boldogságának üzenetét.
Reméljük, hogy üzenetünk mind többekhez eltalál, s velünk együtt egyre több magyar asszonytársunk fogadja el és teszi magáévá Tormay Cécile életének nagy tanítását, mely így hangzik:
„ A nemzet sorsát a férfiak alakítják ugyan, de a férfiak lelkét az asszonyok. Ezért kell a magyar asszonynak hívőbbnek, nemesebbnek és önfeláldozóbbnak, tehát a szó igazi értelmében nőiesnek lennie, hogy a nemzet magyarabb, emberibb és férfiasabb legyen.”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Budapest, 2009. november 26.
Pirityiné Szabó Judit
***
Csapó Emma hitoktató méltatása
Elmondja: Ékes Ilona országgyűlési képviselő, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének alapító elnöke.
Csapó Emma, hitoktató.
A Kiút Veled Egyesület Önkéntes Segítségnyújtás a Prostitúció Nélküli Világért munkatársa már több, mint 10 éve. "A Kiút Veled Egyesület a prostitúció világában élő vagy azt elhagyó nőkkel, férfiakkal és más, a társadalom peremére szorult személyekkel való találkozás, osztozás és cselekvés helye. Tagjai elkötelezetten haladnak a szabadulás közös útján, hogy együtt vegyenek részt egy prostitúció nélküli igazabb, testvériesebb világ felépítésében" - írja az egyesület ismertetője.
Utcai szociális munkát, lelkigondozást végeznek, az álláskeresésben, a prostitúcióból való kikerülésben segítik az érintetteket a hazánkban egyedülálló ökumenikus kezdeményezés munkatársai. Irodájuk Budapesten, a VIII. kerületben – volt legutóbb. Ugyanis fel kellett számolniuk már nem először, mivel megszüntették minisztériumi támogatásukat.
A furcsa fintor ebben a történetben, hogy ezzel egyidőben a belügyminiszter asszony miniszteri elismerésben részesítette Emma asszonyt, az áldozatvédelemben, a rendőrség munkáját segítő tevékenységéért.
Ő az aki mindig tud újrakezdeni, ehhez a hitet az erőt és a kitartást kiapadhatatlan „Forrásból” az „Élővíz forrásából” meríti. Az élő Isten-kapcsolat, az ima, a szentmise kegyelmei segítik a munkájában. A prostituáltakkal is foglalkozó Jó Pásztor-nővérek jelentik számára a hátteret.Nő és édesanya. Lételeme, hogy szeresse a legkitaszítottabbakat, a legkevésbé szeretetteket. Teszi mindezt alázatosan tiszta szívvel Isten- és emberszeretettel. Természetes egyszerűséggel, díszletek és rivaldafények nélkül.
Az emberekkel való foglalkozás nagyon hasonlít az aranymosásra. Ne a piszkot keresed, hanem az aranyat. A kedves szavak rövidek és könnyen kiejthetőek, de a visszhangjuk végtelen – mondta Teréz anya, amikor hivatásáról kérdezték.
És valóban milyen őszinteség és nemes tisztaság van ezekben az egyszerű szavakban. Csapó Emmát mindig megtalálja a feladat, halk szavai rövidek és könnyen kiejthetően, de annál nagyobb a visszhangjuk.
Lélekkel, hittel és szeretettel végzi hívatását
Cselekvő szeretettel csendben és kitartóan.
Otthont varázsol az otthontalanoknak
Meghallgatja a soha, senkitől meg nem hallgatottakat
Kiszolgáltatottá válik a kiszolgáltatottakért: az utcákat járva a téli éjszakákban a dermedten állóknak meleg teát visz, emberi szavakat az embertelenségbe.
Támasza az elesetteknek, a csüggedőknek. Bátorítja a női mivoltukban megalázottakat, hogy nincs késő változtatni az életükön. Ne adják fel, higgyenek a bennük rejlő isteni szeretetben.
Ö az, akire mindig minden körülmények között lehet számítani.
Fáradhatatlan a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek oktatásában, nevelésében.
Felvilágosító előadások tartásában. Bírósági tárgyalásokra jár, hozzátartozókat kutat fel.
Az ELTE Társadalomtudományi Kar pályázatán különdíjat kapott az esetleírásaiért, melyet „Az anya, a prostituált nő és a magyar humánszolgáltató rendszer kategóriában írt.”
Törékeny lényében ott van a tehervivő erő, a soha-nem-lankadás.
A meghalás a kényelemnek, az önzésnek és az érdektelenségnek, hogy élet fakadhasson, sarjadhasson azoknak, akiket a környezetük, a társadalom kivet magából.
Örömmel és szívből gratulálok az Arany Búzaszem Díjhoz.
2009. november 26. Ékes Ilona
***
Nagy Margit méltatása
Elmondja: Dr. Szabó Tibor, a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány elnöke, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke
Kedves Dalma Asszony!Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Körülbelül egy évtizeddel ezelőtt október 6-án, amikor Kis Ernő honvédtábornok eleméri sírjánál gyűltünk össze és hallgattuk az Aradi vértanúkra emlékező nagytekintélyű délvidéki politikusok beszédeit, felfigyeltem egy asszonyra, aki nem panaszkodott, hanem a bibliai igére hivatkozva a jövő nemzedékéért érvelt és a mielőbbi cselekvést szorgalmazta. Ez a hölgy Nagy Margit volt, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke. Keveset tudtam róla, de abban biztos voltam, hogy ha egyszer lehetőséget kap, akkor azzal cselekvő módon tud élni.
Ekkor még nem tudtam, hogy ez a fizika-kémia szakos tanárnő a „kincses város”, Kolozsvár szülötte, s csak 1970-ben települt át az egykori Jugoszláviába, Újvidék városába, miután férjhez ment. Eleinte általános iskolában, majd gimnáziumban tanított, majd az Újvidéki Rádió magyar nyelvű gyermekműsorát szerkesztette. Emellett fordított román nyelvű irodalmat, később szerb nyelvű tankönyveket és számtalan írása jelent meg a honi és a külföldi sajtóban egyaránt.
Az 1990-es évek elejétől egyre aktívabban kapcsolódott be az újvidéki civil és szakmai szervezetek munkájába, amelynek köszönhetően 1992-ben megválasztották az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület elnökének. 1993-ban a délvidéki születésű pedagógusokat megszégyenítő bátorsággal fogott hozzá a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének megalapításához és a szervezet szerteágazó (továbbképzések, tanulmányi-műveltségi vetélkedők, gyermektáborok, szórványgondozás, stb.,) tevékenysége megszervezéséhez. Kiemelendő az az áldozatos munka, amelyet a szórványgongozás területén azóta személyesen is folyamatosan végez. Gyakran árral szemben is óvja, védelmezi az anyanyelven folyó oktatást, fáradhatatlanul járja Bánát kistelepüléseit, győzködi a szülőket, pedagógusokat és gyermekeket a magyar nyelvű oktatás megtartása érdekében.
Emellett éveken keresztül segítette a súlyos paphiánnyal küszködő református egyház misszióját azáltal, hogy a dél-bácskai magyar szórványokban Kátyon, Tiszakálmánfalván erdélyi lelkipásztorok prédikációit mondta el és bibliamagyarázatokat tartott.
Csak később tudtam meg, hogy Nagy Margit olyan erdélyi családból származik – édesapja református lelkész volt – ahol a lakás ajtaja mindig mindenki előtt nyitva állt, és ahol igen fontosnak tartották a tanulást, az olvasást, a segítségnyújtást, a magyar nép szolgálatát, megbecsülését és természetesen az Istenbe vetett hitet. Nagy Margit következetessége és céltudatossága is innen ered.
Ki kell tűzni a célt, amit állandó munkával lehet elérni, ahogyan Apáczai Csere János egyik írásában (Tanács) olvassuk, és amely annyira jellemző Nagy Margit tevékenységére is:
„Tégy oly célt fel, amelyre soha senki nem ért. Megutálván a henyélést, szeressed a munkát. Fuss mindentől, valami az embert kényessé teheti. …Egészségedre gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz. Állj inkább, mint ülj, fuss, mint menj, soha tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd. A munka közt virágzik a virtus (erény). Nem is lehet derekas dolog, úgy tetszik, az, melyhez fáradtság nélkül juthatsz. Aki törekszik, mindent elér. A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges”.
Nem volt véletlen, hogy éppen Apáczairól nevezték el Újvidéken azt a diákkollégiumot, amelynek létrehozása érdekében Margit oly sokat fáradozott. Tárgyalt, érvelt és győzködött az anyaországban, és odahaza, a Délvidéken is. Az első egyházi kézben lévő délvidéki református szórványkollégium alapítása során meg kellett küzdenie nemcsak a hatóságok gáncsoskodásaival, hanem egyes délvidéki egyházi vezetők félelmével és aggodalmával is. De következetes kitartása meghozta a gyümölcsét, aminek köszönhetően 2000. októberében átadhattuk rendeltetésének a diákotthont. A kollégiumban járva személyesen is meggyőződhettem arról, hogy az Apáczai Diákotthon az Újvidéki Egyetem különböző karain többnyire szerb nyelven tanuló egyetemista lányok számára nemcsak fedelet, hanem lelki-szellemi fejlődésük feltételeit is biztosítja. Örömömmel értesültem róla, hogy a többszöri bővítés eredményeként 2008. októberében már a fiúkollégium is megnyitotta kapuit, és hogy jelenleg összesen 72 magyar diák számára biztosítja nemcsak a szállást, hanem nemzeti identitásuk megerősítését és elmélyítését is, és egyengeti őket a felelős magyar értelmiségivé válás útján.
Mindez nagymértékben köszönhető az igazgató asszony, Nagy Margit szilárd erkölcsi és hitbéli alapokon álló nevelési elveinek. Kollégiumvezetőként, de a pedagógusszervezet elnökeként is legfőbb erénye a jövő nemzedékébe vetett töretlen hite, kitartása, gyermek- és emberközpontúsága. Céljai elérése érdekében fáradhatatlanul utazik, jön-megy, tárgyal és érvel – gyakran helyettünk is – a legkülönbözőbb civil, szakmai és egyházi fórumokon, de mindig az egységes magyar nemzet és a délvidéki magyarság érdekében. És újabban - modern európai nőként - internetes naplóját is e célok szolgálatába állította.
Megannyi teendője mellett óvja, védi, segíti családját. Mindannyiunk számára példaértékű lehet az a gondoskodás, amellyel idős beteg szüleit, jelenleg pedig gyengélkedő férfitestvérét - nővérével együtt felváltva – ápolta és ápolja.
Rajongva szereti egyetlen fiát, a Budapesten élő Endrét, akinek sorsáért jó anya módjára aggódik.
Bár saját maga sem dúskál a földi javakban, mégis önzetlenül segíti az arra rászorulókat, elsősorban a gyerekeket és a fiatalokat.
Kedves Margit!
Isten tartsa meg ilyennek mindannyiunk és az egész magyar nemzet javára.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet.
2009. november 26. Szabó Tibor
***
Zárszót mond Pirityiné Szabó Judit, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke
Kedves Vendégeink!
Kedves Emma és Margit!
Első szó a köszöneté. Köszönjük emberségeteket, elkötelezettségeteket, szolgáló szereteteteket, amellyel áldozatos munkátokat végzitek. Köszönjük azt a nagyszerű vállalást, amellyel töredező-málladozó közösségünk lelki-szellemi megújulásához járultok hozzá.
Hisz napjainkban minden létrehozott fedél, minden jóllakatott éhes száj, minden megsimogatott magányos ember, minden megnyugtatott háborgó lélek, és minden visszaadott hit egy lépéssel közelebb visz ahhoz, hogy újra egészséges, életerős közösséggé váljunk.
Köszönjük, hogy a bibliai búzaszem dilemmájával küszködő nőtársainknak példát mutattok abban, hogy a munka és a család nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő kötelék, s csak ebben a kötelékben tud női-asszonyi mivoltunk kiteljesedni.
Amikor a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és a magam nevében szívből gratulálok Nektek, azt kívánom, hogy azt a kegyelem iránti nyitottságot, amelyről az imént Reményik Sándor versében is hallhattunk, sokáig megőrizve legyetek egész nemzetünk szolgálatára, amihez jó egészséget, hitet és kitartást kívánok. Isten áldjon Benneteket egész családotokkal együtt.
Végezetül köszönöm Mádl Dalma asszonynak, hogy felkérésünket elfogadta, hogy megtisztelt bennünket jelenlétével és az Arany Búzaszem-díjakat átadta. Köszönjük az Arany Búzaszemet ábrázoló brossot készítő ötvösművész, Magyar Éva segítségét, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Budavári Önkormányzat támogatását.
