Komplemetaritás és az élet költészete

A II. világháborúban egy csendes óceáni sziget lakói a szigetükön leszállt repülőgépeket istenné nyilvánították és amikor többé nem jelentek meg, fa fülhallgatókkal és bambusz antennákkal várták a gépek hangját. A fizikus-kozmológusok  hozzájuk hasonlóan nem veszik észre, hogy  fa fülhallgatóval kutatják a világmindenség titkait. Arra törekednek, hogy az anyag kutatásával bebizonyítsák, nem létezik Teremtő.

Matematikailag sok mindent lehet bizonyítani, de a létezést nem. Hogy én létezem, hogy a tárgyak léteznek. Elfogultság uralkodik a tudományos bizonyítékokkal szemben – vallja Jáki Oszkár..

Egyesek szerint az tudomány bizonyos mutatókat megenged Isten létével kapcsolatban. Mi az, hogy mutató?  A tudomány számára valami vagy bizonyított vagy nem. Nem tudja  bizonyítani a világ keletkezését. Irányítás, vigasztalás helyett Niels Bohr a komplementaritás elvében látja a megnyugtató jövőt.

A komplementaritás lexikoni meghatározása: két olyan valóság egymásra rendeltsége, melyek nem kizárják, hanem föltételezik egymást, annyira, hogy találkozásukkor egy új, harmadik valóság jön létre.

„Niels Bohr a komplementaritás kifejezést több vonatkozásban használta.

Így pl. az, hogy az elektron részecske is és hullám is, a hagyományos gondolkodás szerint kizárja egymást, hiszen amikor olyan mérést végzünk, amelyben az elektronokat vagy fotonokat (fényrészecskéket) megszámláljuk, akkor ezek részecske természetével dolgozunk, amikor pedig interferencia kísérletet végzünk, akkor a hullám természetüket vizsgáljuk.

Bohr szerint azonban ezek mégsem kizáró, hanem egymást kiegészítő szerepei ugyanannak az objektumnak, ezért a fizikai jelenségek vizsgálatánál bármikor áttérhetünk az egyik fajta leírásról a másikra és viszont, ahogyan az éppen praktikusabb.” (Dr. Héjjas Istvén: A kvantummechanika kialakulása…)

Bohr szerint a komplementaritás általános tananyag lesz az iskolában, jobb lesz minden vallásnál. A komplementaritás érzése megadja az embernek azt, amire szüksége van.

Lelkünk nyugtalanságára a komplementaritás nem adhat választ. 

Az alkotás képességét adta Isten erre. Nyugtalanságunk, feszültségeink levezetése, megoldatlan kérdéseink pólusainak ütköztetése az alkotás szikráiban csendesül el. „A kultúra az a képességünk, hogy magunkból teremtjük meg azt a másvalakit, aki különb nálunk” - írja. Csoóri Sándor. Összekapcsolja József Attila és Bartók munkáságát. Mindkettőben az ősi és az új dolgok feszültsége az újítás. A jó  költészet személyes, nem ismer kompromisszumot sem a halálban, sem a politikában. Nincs semlegesség. A divatos költészet lefokozott, semmitmondó, zagyva, hiábavaló. A személyiség szikrája  a versben láthatóvá és átélhetővé teszi a sorsot. Nem a kísérletezést, hanem a gyökértelen felszínességet és a személytelenséget veti el.

Nekünk, nőknek, hol van a helyünk mindebben? Megtudjuk-e teremteni magunkból azt a másvalakit, aki különb nálunk? Ütköztetni tudjuk-e a feszültséget az Isten adta gyermekszülés, nevelés, háziasszonykodás és a modern asszony képe között?

Gyakran nem csak az egy vagy többgyermekes családokban menekül otthonról a férj és terhel a feleség vállára mindent. Menekül a feszültség elől.

A komplelemtaritás – ismétlem - két olyan valóság egymásra rendeltsége, melyek nem kizárják, hanem föltételezik egymást, annyira, hogy találkozásukkor egy új, harmadik valóság jön létre.

Egyik valóság a kiszolgáltatottság és a másik a társadalmi kihívás. A modern asszony ebben építheti fel a személyiségét. A kihívást generáló társadalom kötelessége megteremteni az asszony számára a feltételeket a feszültség jótékony utakra való tereléséhez. Önmaga újjászületésre való törekvéséhez. Úgy nevelni a fiatalokat, hogy férfi és női mivoltukat megőrizve, nem gendereskedve, egymást kiegészítsék. A női és a férfi nemhez kötött, személyes jelleg hozza létre a közös, mindkettőjük feszültségeit jó irányba terelő harmadik valóságot. Hiszen a férfi élete is feszültségek összjátéka: családapa, sikeres férfi.  A sikeres asszony egész nap nincs otthon. A sikeres férfi egész nap nincs otthon. Gyermekük lehet-e sikeres?  De ha az anya és az apa egész nap otthon van és nem dolgozik, hosszú távon káros feszültséget gerjeszt. (Az otthonlét e fogalmához nem tartozik az otthoni, életcélt adó munka).

A megoldás nem a férfiak elnőiesedése és a nők elférfiasodása.

Társadalmi részről a családi életet, a gyermeknevelést lehetővé tevő foglakoztatási formák kialakítása mindkét fél számára. Nem a kemény kapitalizmus, nem a társadalmilag lehetetlen szocializmus, hanem középút, emberszabású munkalehetőségekkel.

Az egyéni megoldás pedig az újjászületés. Az újjászületett ember az új minőség, a magasabb rendű ember, akire lehet egészséges társadalmat építeni. Az újjászületett házastársak között rezonancia (együttrezgés) alakul ki, erősítik egymást, azaz a feszültségek megoldása létrehozza az új, harmadik valóságot, a szeretetet. Ennek színezete, intenzitása, jellemzői pedig változnak, növekednek, javulnak. Már a párválasztásnál eldől, hogy hosszú távra rendezkedünk-e be. Az 50 éves házassági évfordulójukat ünneplő házastársak nem tudnak egymás nélkül élni. Kialakult bennük az új minőség. Azért is tudtak együtt maradni.

Ez pedig az élet költészete.