2010. április 14., szerda

Együttérzek a lengyelekkel az újabb katyńi áldozatok kapcsán

1940. március 5-én hozott döntésére hajtotta végre az NKVD a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 000 és 22 000 fő közé teszik. A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a Katyńi Bűntény Áldozatainak Emléknapja.








Lech Kaczynski lengyel államfő Szmolenszkből Katinyba (Katyn) látogatott volna, hogy megemlékezzen a településen 1940-ben a szovjetek által kivégzett több ezer lengyel emléke előtt. Az elnökkel tartottak az áldozatok hozzátartozói is.



A politikai szerepet betöltött áldozatok között van Kaczynskin és Slawomir Skrzypek jegybank elnökön túl a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke, a szejm alelnökei, európa parlamenti és szejm képviselők, több püspök, Pjotr Nurowski, a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke, valamint magas rangú katonai vezetők, az áldozatok rokonai. Nem tudni, hol az utaslista, kétszer ugyanazt a számot még egy csatornán belül sem igen mondják be - tudósít a Lengyelország ma című blog. A halottak száma 132.









        

Lech Kaczynski

Az 1997-es jobboldali választási győzelem után igazságügyi miniszter lett, de hamarosan lemondott, mert nem értett egyet Jerzy Buzek kormányának célkitűzéseivel. Fivérével megalapította a Jog és Igazságosság (PiS) nevű pártot, amely a jobboldal súlyos vereségét hozó 2001-es választásokon bejutott a parlamentbe. 2002 novemberében nagy többséggel Varsó főpolgármesterének választották meg, s ő sikeresnek bizonyult pozíciójában. Legnagyobb teljesítményének az impozáns Varsói Felkelés Múzeumának a megteremtését és a korrupció melegágyának számító "varsói maffia" szétverését tekintik, ugyanakkor betiltotta a melegtüntetéseket és a halálbüntetés visszaállítása mellett érvelt. Kaczynski gondolkodásában meghatározó szerepe volt a Szolidaritás tradíciójának, Lengyelország és Varsó második világháborús kataklizmájának és a két nagy szomszéddal, Németországgal és Oroszországgal szemben táplált gyanakvásnak és bizalmatlanságnak.
2005. október 23-án a szavazatok 54 százalékával megnyerte az elnökválasztást, hivatalát december 23-án foglalta el. Mivel a parlamenti választásokat az ikertestvére által vezetett PiS nyerte meg, s a miniszterelnök Jaroslaw Kaczynski lett, sokan "az ikrek köztársaságáról" beszéltek. Választási programjukban egy olyan új Lengyelország megteremtését szorgalmazták, amelyben "rend van", továbbá a közerkölcs javítását, a büntetőjog szigorítását, az állam megújítását ígérték, kemény harcot a korrupció ellen, külpolitikában pedig kemény álláspontot az EU-alkotmány ügyében.
Kaczynski az utolsók között írta alá a lisszaboni szerződés ratifikálási okmányát. A régi "összefonódások" felszámolása azonban boszorkányüldözéshez vezetett, az egyre vitatottabb törvények meghozatala, a kormány működése nyomán egyre több lengyel érezte fenyegetve a demokráciát és a jogállamiságot. A koalíciós válságok miatt pedig 2007-ben előre hozott választásokat kellett rendezni, amelyet a jobbliberális Donald Tusk vezette Polgári Platform (PO) párt nyerte, így az államfőnek a következő években vele kellett együtt dolgoznia.


                                        








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése